Mikulás
Életem során már minden lehetséges szerepet eljátszhattam Mikulás érkezésére várva.
Voltam áhítatos szívvel cipőt pucoló copfos kislány, … majd lettem krampusz, mások örömére. Anyukaként pedig, – ahogy csonka családban szokás – szakállasan Mikuláskodtam is.
Minden szerepben boldog voltam, mert örömöt adhattam másoknak.
Kicsiként buzgó igyekezetemet, hogy az ablakba tett ócska cipőm fényes legyen.
Később, hogy a szerepemet hitelesen adjam elő, ne csalódjon a publikum.
Végül – üres puttonnyal is – mindig én voltam a legboldogabb.
Néhány éve hatalmas ajándékot adott nekem Mikulás. Talán így köszönte meg sokéves igyekezetemet.
Rohantam, mint általában. A táskámban már ott lapultak a családomnak vett Mikulások. A Nyugati előtt, a latyakos lépcsőn ült egy férfi. Krisztus-arcú, szakállas hajléktalan. Nem kéregetett, csak nézelődött szelíden. Megtorpantam. Elővettem egy Mikulást, és felé nyújtottam. Meglepve fogadta el. Kék szemében könny csillant, majd félve nyúlt a kezem után, és megcsókolta.
Nem alázatosan, hanem hálával, ahogy egy ember, egy férfi megköszön valamit egy nőnek.
Boldog volt. … És az voltam én is.
Ki tudja, hogy hány éve nem kapott elé vetett filléreknél, maradék ételnél egyebet. Köszöntötték-e személyes évfordulóin? Gyújtott-e gyertyát, csillagszórót az ünnepen? Kapott-e ajándékot, és adott-e?
Nem tudom.
De azt igen, hogy ezzel a csekélységgel – a falatnyi Mikulással -, és az el nem utasított fizikai érintéssel, a lelkeink is megérintették egymást.
Őrzöm ma is szép tekintetét, és ápolom az általam, és magamnak teremtett hagyományt. Mikuláskor – álruhában, fekete kabátos szőkeként – osztom a meglepetést, az örömöt, míg táskám ki nem ürül.
Sági Erzsébet
Illusztráció: Szent Miklós szobra, Gyergyószentmiklóson
A fotó másolásának engedélye:
"Én, a szerző, ezt a művemet ezennel közkinccsé nyilvánítom. Ez a világ minden részén érvényes.
Egyes országokban ez jogilag nem lehetséges. Ha így van, akkor:
Jogot adok bárkinek, hogy bármilyen célból, feltétel nélkül használhassa ezt a fájlt, kivéve a törvény által kötelezően előírt feltételeket." (Csanády fotó)
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Rényi Anna 2016.12.05. 16:28:17
Biztos vagyok benne, hogy lélekemelő írásod sok emléket idéz fel a többi olvasóban is, s közülük az ünnepi készülődés közben senki sem kerüli ki részvéttelenül az utcára kényszerült embertársainkat. Köszönjük ezt a szép írást, Erzsikém! Szeretettel ölellek: Anna