Halott szeretteimért 2019. november 2.

  REMÉNYIK SÁNDOR: VÉGRENDELET Fáradtságom adom az esti árnynak,Színeimet vissza a szivárványnak. Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,Mosolygásom az őszi verőfénynek. Sok sötét titkom rábízom a szélre,Semmit se várva és semmit se kérve. Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:Kétségeim az…

Emlékezzünk ezekben a napokban halottainkra...

  Imám most értük szól....     Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy!   Ott ahol az enyéim várnak rám… és - amíg meg nem térek hozzájuk -, segítenek élnem itt lent. Fogják kezemet, vezetik tollamat, kérnek helyettem – mert, azt még nem tudok – és rábólintanak, amikor adok kéretlenül is. Jönnek…

süti beállítások módosítása