Györgyike-sirató
Györgyike-sirató
Csigaházban halál lakik,
virágot tép, hajtást szakít.
Nincs kegyelem, mászik és rág,
nem élheti túl a virág.
Sorvad levél, szirom, és szár.
Mindenkire ilyen sors vár?!
Növény? Ember! Szép és erős,
bajtól, végtől nem ijedős.
Most mégis él a párhuzam,
ereje…