Télelőn

  Fázós reggeleken marasztaló vágyak, vekker csörrenése, gyorsan hűlő ágyak.     Kávéillat ébreszt, kászálódom csendben. - Köszönöm én Uram, Hogy felébredhettem.     Erőlködik a Nap. Szándéka hiába… Felhődunna alól kibújik talán…

Három haiku az Útról, Napról..., vagyis az Életről

Napút Utam hosszú, míg időm fájón rövid. Ám fényeddel teljes. Nap Kísérsz utamon. Átölelsz, hogyha fázom. Fénylesz lelkemig. Utam   Vállalva téged, kaptalak... Fogyásoddal múlik életem.         Sági Erzsébet   Illusztráció: free…

süti beállítások módosítása