Régi emlék... Vendégségben Gógucz Nóránál (2012. októberében)

Mennybe költözött Barátnőm, Gógucz Nóra, 2012-ben írt beszámolóját szeretettel ajánlom kedves Látogatóim figyelmébe!

.

Nóra szavai hűen tükrözik annak a csodálatos péntek esti találkozónak a hangulatát, 2012. októberében, aminek egyik részese lehettem. Versemet, amit alább találtok, ott írtam.

Itt is, most is szívből köszönöm Nórának - férjem nevében is -, hogy tevékeny részesei lehettünk a "Múzsák találkozásának".

Sajnos, Nóra már eltávozott közülünk, de emlékét hűségesen őrzöm, csodálatos lényének kisugárzását ma is érzem. Nyugodj békében, drága Barátnőm!

.

Gógucz Nóra: Festőnap Váckisújfalun

( A poszt a Facebook-on jelent meg, 2012. októberében)

.

"Séta Csodaországban. Ezt ígértem azoknak, akik eljöttek Váckisújfalura október 19-én, a Múzsák ölelése című előadásra.

Azt est érdekessége az volt, hogy három művészeti ág adott egymásnak randevút, interaktívvá változtatva az estét.

A Kelenvölgyi Kamarazenekar,

A Fele királyság

És a Béchame Mucho gitárduó zenéjére, a költők, verset írtak, a festők festettek, a közönség pedig megfigyelhette az alkotás folyamatát lépésről, lépésre.

A terem zsúfolásig megtelt, és aki ott volt nagyon jól érezte magát, legyen az fellépő, alkotó, vagy néző. A kiváló zene, kiváló alkotásokra ihlette a művészeket, aki próbált már élő zenére festeni, alkotni az tudja, miről beszélek, amikor azt mondom felejthetetlen élmény ahogy eggyé ötvöződik a muzsika az olajfesték illatával, vagy ahogy a muzsika nyomot hagy a költők fehér lapjain.

.

Sági Erzsébet: Múzsák ölelése

.

Szavakká érett a csend,

kottafejekké a hallgatás.

Hunyt szemem mögött színek...

Kezdetét veszi az alkotás.

Zenekar hangol, a feszültség

most kézzel fogható.

Az ecset tétován indul,

befelé figyel már az alkotó.

Kép és hang együtt! Így árad

szét a teremben a jó.

Mit is írjon akkor a költő,

amikor nem elég "csak" a szó?

Egy akkord hal el, visszhangja

koppan a terem ablakán...,

míg ecseted tombolva lejti táncát

a lélekorgián.

Toll, papír, és vászon, húrok a gordonkán...

Eszközei csupán az alkotásnak,

mitől életté lesz,

az a művészet talán...

.

Pestmegye több településéről érkeztek az alkotók, volt aki Ceglédbercelről, volt aki Isaszegről jött, de képviselte magát Fót, Veresegyház, és Budapest is.

Nagy öröm volt számomra, hogy a PMKI által szervezett képzésről, is volt társam az alkotásban, csak úgy mint a nyáron szervezett festőnapon.

Az esemény híre /bár a szervezés elején meghirdettem/, szájról-szájra járt, és sorra jelentkeztek a művészek. Olyan sokan jöttek volna, hogy le is kellett zárni a jelentkezéseket.

Óriási öröm ez, mert azt bizonyítja, hogy szükség van a szépre, a lélek építő, szeretetre, amit az alkotók, és a vendégek egymásnak adni tudnak.

Dr Sajó Gyula Polgármester Úr a meghívóban hagyományteremtőnek nevezte ezt a programot és remélem azzá is vált. Közel két órát folyt az alkotás, szebbnél szebb muzsikára utána pedig sorra bemutatkozott mindenki, és elszavalta, a versét, illetve bemutatta a festményét, mindenki nagy örömére.

Íróktól, a testfestőig, zenészektől a nézőkig, és persze a festők is úgy búcsúztunk egymástól, hogy hamarosan találkozunk,

Egy gyönyörű este emlékével távoztunk, amit még szebbé varázsolt Váckisújfalu vendéglátó szeretete, finom szendvicseivel, innivalójával.

Köszönet, csak ezt tudom mondani, azért, hogy befogadták az estet, amire úgy kerülhetett sor, hogy Varnus Xaver Sr. Két éve meghívott engem Kőbányára egy ilyen közös alkotásra, és én annyira jól éreztem magam, olyan csodában volt részem, hogy ezt kívántam megosztani a társaimmal Váckisújfalun.

A rendezvény elején egy sétára hívtam mindenkit Csodaországba, és bizton állíthatom ott voltunk, átmentünk a szivárvány alatt.

Csoda volt, amiből újabb ihletet lehet meríteni. .köszönet érte."