"1 Úton Nemzetlözi zarándoklat" - Máriát keresve csatlakoztam
"1ÚTON NEMZETKÖZI ZARÁNDOKNAP"
Zarándoklat 2015. augusztus 22-én, Mariazelltől Csíksomlyóig, és az É-D-i útvonalon, a Mária Út minden szakaszán egy közös célért: az EGYSÉGÉRT.
Ott voltam én is.
A lakóhelyemhez legközelebbi indulási pont miatt választottam a 11 km-es rákosszentmihályi zarándoklatot.
Próbáltam társakat toborozni, de az egyik választottam gipszben pihentette a lábát, a másik külföldön volt, a harmadik nem vette fel a telefont, két másik pedig fájós lába miatt kosarazott ki.
Elindultam egyedül.
A vasútállomáson szembesültem azzal, hogy egy gonosz erő akar visszatartani attól, hogy csatlakozzam a zarándokokhoz, ugyanis vonatom 35 perces késéssel érkezett.
Tántoríthatatlan voltam, vártam a vonatot, remélve, hogy a Városligetben lévő Regnum Marianum emlékhelynél, ahol Pitti Katalin énekelt a zarándokoknak, majd beérem a csoportot.
Zuglóból loholva érkeztem az emlékhelyhez, ahol már a hangosítást bontották. A munkások mutatták meg az irányt, hogy merre fussak tovább, ha szeretném utolérni a csoportot.
A Hősök terén végre megláttam a kereszt mögött vonulókat. Csatlakoztam hozzájuk, és Ők örömmel, kedvesen, segítően fogadtak engem, a sohasem látott idegent.
Kaptam énekeskönyvet, regisztrálhattam, és énekelve, beszélgetve haladtunk a kijelölt úton.
Az V. kerület egyik szép templomában, az Avilai Szent Teréz Templomban - az utolsó pihenőhelyen - Nagy szeretettel, és hideg frissítőkkel, pogácsával vártak bennünket.
Engem egy külön meglepetés, egy nagy öröm is ért, váratlanul átölelt egy régi barátnőm, aki férjével együtt ott csatlakozott a csoporthoz.
Innen már csak egy rövid séta volt hátra, hogy elérjük a kitűzött célt, a Szent István Bazilkát, ahol Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tartotta a zárószentmisét.
Békességet, egészséget, boldogságot kérve enyéimnek - külső, belső békénkért imádkozva - ajánlottam fel zarándoklatomat.
Az áldás, amivel megajándékozott bennünket az Érsek Úr, szálljon mindazokra, akik - akadályoktól sem mentes - zarándoknapom történetét elolvasták.
Utam során találkoztam sokféle reakcióval. Ámuló külföldi turistákkal, lesajnáló, gúnyolódó fiatalokkal, mosolyogva köszönő emberekkel, tapsoló, integető tömeggel. De közömbös nem maradt senki. 
Tervezett 11 km-es menetelésemből kb. 7 km-t teljesítettem, abból egy-két kilométert futva.
Sötét este lett, mire a vonatról leszálltam. Az Úr egy angyalt küldött az állomásra, érkező férje elé, aki felismerve engem, kedvesen kocsijába invitált, és hazaszállított.
Köszönöm a rákosszentmihályi csoportnak, Cilikének, hogy befogadtak, Pitti Katalinnak, aki a pihenő idején megtisztelt azzal, hogy munkáiról, terveiről beszélgetett velem, Erzsinek, és Bélának pedig azt, hogy a hazafelé úton szárnyaik alá vettek.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
