Gleccserpaplan

A HÍR:

„Nem olcsó, ráadásul jelenleg csak egy kis területet lehet védeni vele, de a kísérlet szerint az Ice Protector hatásos védelmet nyújt a gleccsereknek.”

MTI

A hír több éves, de ma és holnap még aktuálisabb lesz, mint volt korábban. Néhány éve élesben is kipróbálták az Ice Protector-t, májustól nyár végéig védte egy - 150 négyzetméteres, 4 milliméter vastag, kétrétegű anyagból készült - takaró az a Nap melegétől az olasz Alpok egyik „szerencsés” gleccserét. Csaknem 2 méter vastagságú jégpáncél menekült meg a takaró védelmének köszönhetően, csakúgy, mint az a lombardiai völgy, amelyre 115 köbméter víz zúdult volna az olvadás következtében.

A különleges védelmet nyújtó anyag, - melynek két rétege közé izolált levegőt zártak - és maga az ötlet, hogy napvédőt kapjon a gleccser, milánói tudósok kutatásainak köszönhető. A várható kárnak csak töredéke az a 700 euró, amennyibe az anyag került. Úgy tervezik, hogy a jövőben minden  tavasszal betakarják a gleccsert, és a sikeren felbuzdulva újabb területeket is megvédenek az olvadástól.

A globális felmelegedés egyik következménye a középhőmérséklet jelentős emelkedése, aminek kézzel fogható bizonyítéka, hogy a hótakaró vastagsága – közel 50 év alatt – 64 centiméterrel csökkent.

A gleccserek olvadása világszerte felgyorsult. Legrosszabb a helyzet az Alpokban és a Pireneusokban. A harminc éve mért évi átlag 30 cm-es gleccserolvadás napjainkban meghaladja a másfél métert, de akad ennél riasztóbb érték is. Norvégiában a Breidalblikkbrea egy év alatt több mint 3 métert „fogyott”.

A Pireneusokban jelenleg még meglévő 21 gleccser 40 éven belül el fog tűnni.

Csaknem biztos, hogy a folyamat megállíthatatlan.

1880 óta 111 gleccser olvadt el a „kis jégkorszak”-ban – 1300 és 1860 között – kialakult gleccserek közül.

Megkezdődött a visszaszámlálás…

Még van 21 gleccser, és 40 év…

De nem jobb a helyzet a világ más tájain sem.

Világszerte kutatók hada keresi a lehetséges kiutat. A jövő drámai.

Az ENSZ megbízásából több ezer kutató figyeli, elemzi a klímaváltozást. 1995-ben kiadott első jelentésükben az előrelátható hőmérséklet-emelkedés 2100-ig, minimum 1,3, illetve maximum 5 fok volt. Ez a várható emelkedés egyben azt is jelenti, hogy tengerszint akár 1 métert is emelkedhet az olvadó sarki jég miatt.

… De a tudósok tévedtek.

A hőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik, mint azt feltételezték.

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 70 év múlva nem lesz gleccser az Ausztriában, és Kínában, ahol a világon fellelhető gleccserek 15 %-a található, 2100-ra mindegyik elolvad.

És a fenyegető jelek, hogy ennek milyen következményei lesznek, egyre érkeznek. Kanadában jegesmedvék tévednek el, és bukkannak fel lakott területeken, mert észak felé vándorlásuk útvonalának folyói később fagynak be, mint eddig, és nem tudnak rajtuk átkelni.

A hegycsúcsokról eltűnő jég védelmének hiánya miatt hegyomlásokkal kell számolni.

Édesvízkészletünk csökkenni fog, és ez a fenyegetettség több milliárdnyi ember jövőjét teszi lehetetlenné a Himalája és az Andok gleccsereinek olvadása által.

Az óceánok, tengerek élővilága is veszélybe kerülhet, mert a sós vízbe folyó édes víz keveredése, és az arányok megváltoztatása akár azzal is járhat, hogy megszűnik a Golf-áramlat, ami Európa nyugati vidékére szállítja a meleget. A várható, átlagos hőmérsékletesés akár 10 Celsius-fok is lehet.

E közben, a tengerszint magasságának emelkedése miatt millióknak kell majd elhagynia víz alá került otthonát. Főleg Hollandia part menti városai vannak veszélyben, és a csendes-óceáni szigetek kis falucskái.

Hogy mit tehetünk mi?

Nem tudom. Valószínűleg semmit…

De ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk minderről!

Fel kell készülni, hogy emberek milliói fognak új élőhelyet keresve felbukkanni szerencsésebb fekvésű, víztől védett helyeken. Sűrűbben, színesebben, és többnyelvűbben fogunk – mert kell! – élni.

Szükség lesz az együttérzésünkre, a segítségünkre, a nyitottságunkra…

Mi magyarok – köztudottan - vendégszeretőek, jók vagyunk. Nagylelkű, barátságos emberek… És, szerencsések is, mert nincsenek gleccsereink…

 Sági Erzsébet

 http://index.hu/tudomany/2014/08/15/egyre_inkabb_a_mi_hibank_a_gleccserolvadas/

http://globalwarming.org/

http://hiradosc.m.carnation.hu/Hirek/2008/11/26/20/Bejott_a_gleccser.aspx

http://www.gordiusz.hu/eu/hirek_item.php?hir=20188&PHPSESSID=ca6b9883d2a08a8ad58a039e6d5bb238

index.hu/tudomany/kornyezet/2012/05/17/brutalisan_olvad_egy_gleccser/