A csernobili „Vörös erdő” madarainak megfejthetetlen titka

Emlékezzünk!

Csernobil, 1986. április 26. az atomfelhasználás során történt legnagyobb katasztrófa dátuma.

Rosszul megtervezett és végrehajtott kísérlet következtében az atomreaktor felrobbant és a pokol elszabadult azon a tavaszi szombat hajnalon. Az első reakció az oltás volt, védőruha és felszerelés nélkül próbálták meg a lehetetlen az ott dolgozók.

A sugárzás megállítására csak május 6-án, helikopterekről ledobott anyagok segítségével került sor.

És addig? Addig az égő grafit füstjével röppentek fel, magasra és mind messzebbre az elszabadult radioaktív anyagok.

A felrobbant atomreaktor gyilkos sugarakat lövellt az ég felé, hogy aztán felhők palástjába bújva, a szél hátán utazva juttassa el a halált a szomszédos országokba. A sugárfertőzés 60 %-a Fehéroroszországot sújtotta, de kapott belőle Európa több országa, sőt az USA keleti része is.

Az akkor fogant gyermekek közül sokan betegen, genetikai elváltozásokkal, végtaghiányosan jöttek világra, vagy ezektől a következményektől félő szülők döntésének következtében meg sem születhettek.

Az elmaradt, illetve későn kapott tájékoztatás miatt, azon a tavaszon sokan ettek sugárfertőzött salátát, szamócát, és még ennél is többen mentek ki - gyermekeikkel a nyakukban - a május elsejei felvonulásra.

Ahol eleredt az eső, ott még rosszabbul jártak. A máskor oly jótékony esőcseppek a halálos kórt szállították a zsenge növényekre, és általuk a gyanútlan emberek konyháiba.

Eltelt egy emberöltő, de Európa nem felejt. Hogyan is tehetné. A 23 éve történt robbanás következményeit még ma is szenvedik a fertőzöttek.

És, hogy mi köze mindehhez a címben említett madaraknak?

Francia tudósok már 2000-től vizsgálják a reaktortól néhány kilométerre található erdő lakóinak viselkedését. Döbbenten állapították meg, hogy a vizsgált 7700 cinke és légykapó érzékeli és elkerüli a sugárral szennyezett környezetet.

A kísérlethez 200 madáretetőt szereltek fel a fákra, különböző mértékben szennyezett területeken. A madarak azokat az etetőket keresték fel, ahol a sugárzás mértéke alacsonyabb volt, mint máshol. Amikor megismételték a kísérletet más országokból odaszállított madarakkal, az eredmény nem változott. Az idegen földről származó madarak is „tudták”, hogy hol nem szabad elfogadniuk az eledelt.

Igen, a madarak tudják.

És mi, emberek? Még arról is vitatkoznak a szakértők, hogy hány áldozata lehetett a csernobili katasztrófának.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Egészségügyi Világszervezet 2006-os közös

 jelentésében a csernobili baleset várható halálozási száma 4000 fő lehet.

Az Európai Parlament szakértői nem fogadták el ezt a számot. Az Ő becslésük szerint 30-60 ezer haláleset várható a robbanás következményeként.

A Greepeace tanulmányában a baleset miatti daganatos megbetegedések halálos áldozatainak száma százezer fő körül lehet, csak orosz területen.

A balesetet követően világszerte több atomerőmű szétszerelését kezdték meg.

„Az Univerzum természetes energiája a nukleáris energia, ez táplálja a csillagfényt az égben. Az Univerzum igazgatójának szempontjából a kémiai energiák, a szél, a vízimalom olyan jelentéktelen tünemények, mint egy széntüzelésű csillag volna. Ha pedig ez így van, ha Isten univerzumát ma is atomenergia működteti, akkor miért tüntetnek sokan az ellen, hogy mi is atomenergiából fejlesszünk elektromosságot?”

Ez a gondolatsor James Lovelock, a Gaia-modell megalkotójának véleménye.

Hozzáteszem a sajátomat, a kisemberét, onnan a békaperspektívából nézve… Igen, kell az energia. És most, amikor a válságok sorában, napi gonddá tornázta fel magát az energia válság, megkérdezem, hogy miért nem a békésebb lehetőségek sorából választunk?

Miért nem hívjuk segítségül, miért nem fogjuk be a szelet, vizet és Napot?

Bár nem kapcsolódik közvetlenül a fenti témához, de közvetve összefüggenek, ezért zárógondolatként mégis leírom.

Szeretem az erdőket, és járom is, amikor megtehetem. Nincs erdőgazdálkodás! Letört ágak, kidőlt fák hevernek szanaszét. Volt idő, amikor ezt a hulladék-fát a szegény ember összeszedhette, és hazavihette fűteni. Kiszámolta valaki, hogy mennyit spórolhatnánk ezzel saját és országos zsebet figyelembe véve is?

Most, amikor rettegve hallgatjuk a híreket az elzárt gázvezetékekről, felmerül az emberben a kérdés. Szabad-e alternatíva nélküli fűtést, „bevállalni” az embereknek?

… Ha az a cseppnyi madárka ott a „Vörös erdőben” el tudja dönteni, hogy mi a jó neki, akkor bizony, nem ártan tanulnunk tőle…

A témához kapcsolódó linkek:

Wikipedia:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomkatasztr%C3%B3fa

Origo.hu:

http://209.85.129.132/search?q=cache:h1dJg6T14CMJ:egeszseg.origo.hu/cikk/0617/486796/+csernobil+hat%C3%A1sa+magyarorsz%C3%A1gra&hl=hu&lr=lang_hu&gl=hu&strip=1

Fizikai Szemle 2006/4.:

http://209.85.129.132/search?q=cache:xD9JEGQfw08J:www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0604/aszodi0604.html+csernobil+hat%C3%A1sa+magyarorsz%C3%A1gra&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu&lr=lang_hu

Térinformatika szaklap cikke:

http://terinformatika-online.hu/terinformatika_2006/2003-6/cikk14.html

Sági Erzsébet