Mától egy csillaggal több ragyog az égen.
Éjszaka angyallá lett drága nővérem. Isten nyugosztalja, és áldja meg azért a sok jóért, amit életében másokért tett. 
<3 
:'(
.
Helyette üzenem mindazoknak, akik szerették, tisztelték Őt.
.
Csak mosolyomra emlékezzetek, ha nem leszek.
Bánatkönnyet ne ejtsetek, mert haza megyek.
Szeretetem óv, fentről is vigyázza léptetek,
emlékeink kötik majd össze a földet és eget.
Mezei Jánosné Beitlbek Teréziának 87 év adatott meg.
Nem volt könnyű élete, kisgyermekként vesztette el szeretett édesapját, majd nem sokára - évekre málenkij robotra hurcolt - édesanyát is.
Édesanyja túlélte ezt a megpróbáltatást, hazatérhetett gyermekéhez, aki közben nagylánnyá serdült.
Édesanyja férjhez ment, és jól választott, mert társa jó apja lett leányának. Hamarosan egy kistestvérrel bővült a család.
Múlni látszott a rossz.
Reszike megtalálta élete párját, Jánost, akivel jóban, rosszban, de mindig nagy egyetértésben, szeretetben éltek, míg a halál el nem választotta Őket egymástól.
Két fiuk született. A nagyobbikat Krisztusi korban, váratlan betegség ragadta el.
Kisebbik fiuk két unokával ajándékozta meg Őket, akiket rajongva szerettek a nagyszülők.
Felnőve unokáik is társra találtak, bár ez az időszak nem csak örömöket hozott, hiszen nagyobbik unokájuk Finnországban telepedett le, így Őt és családját, a két dédunokát, csak ritkán ölelhették magukhoz.
Reszi és János istenfélő, jó emberek voltak. Míg mindketten éltek, egymást segítve, erősítve, az élet apró ajándékainak örülve, elégedetten éltek, és beletörődve viselték a korral járó betegségeket.
Amikor a férj rövid betegsége, halála után Reszi 80 évesen egyedül maradt, akkor kezdődtek el a bajok. Két alkalommal combnyak-törésből, majd bordatörésből is felépült, de utolsó esésekor eltört karja miatt, önmagát ellátni képtelenné vált, így életének utolsó évét az albertirsai Bartos Szeretetotthonban töltötte. Bár szabad lélek volt, de jól alkalmazkodva megtalálta helyét az otthonban.
Búcsúznak Tőle fia, menye, unokái, és azok társai, dédunokái. Testvére, sógora, gyermekeik, azok társai, és kicsi unokahúga.
Búcsúznak rokonai, barátnői, volt munkatársai, utcabeliek, és mindenki, aki szerette, tisztelte Őt.
