Saul fia (Gondolataim egy nemzetközi díj margójára)

A hír örömteli, hiszen egy ifjú hazánkfiának teljesítményét értékelte rangos nemzetközi elismeréssel a zsűri.

Normális ember örül ilyenkor, ám mi, magyarok fanyalgunk. Hivatkozunk a téma agyoncsépeltségére, a közreműködők származására, titkos kapcsolatokra, és mindeközben nem vesszük észre, hogy csillag született! Nemes Jeles László és az Őt segítő stáb létrehozott egy filmet, ami nagyon emberi, ami szép, különleges, és mindenek fölött egyedi. Olyan alkotás, amivel elnyerték a zsűri Nagydíját a Cannes-i Filmfesztiválon, és a világ mozirajongóinak érdeklődését. Akik látták a filmet, hosszasan, állva ünnepelték ezt kis magyar csapatot.

Itthon eközben a sikerről hírt hozó cikkek alatt degradáló hozzászólásokkal lehúzzák a még nem is vetített, és így nem is láthatott filmet.

Fáj ez a hozzáállás. Fáj, hogy a XXI. század embere nem képes túllépni saját korlátain. Kicsinyes, irigy pusmogással, hőzöngő sárba taposással tesszük tönkre a legszebb, legörömtelibb pillanatokat.

Emberek! Legalább várjuk meg, hogy láthassuk a filmet! Nézzük meg, és akkor mondjunk véleményt, amikor a moziból távozva megítélhetjük, hogy volt részünk katarzisban, vagy sem.

Hogy én megnézem-e?

Igen, több okból is hív a film. Egy másik - ugyancsak üldözött, és "málenkij robotra" hurcolt -  kisebbség tagjaként, de leginkább a szeretet hirdető, azt közvetítő emberként érint és érdekel ez a történet.

Vannak el nem feledhető, és meg nem bocsátható gaztettek, amikről már csak azért sem szabad megfeledkeznünk, hogy soha ne történhessenek meg újra.

A történet egy apa kétségbeesett igyekezetéről szól, aki a koncentrációs táborban meggyilkolt fia testét keresi, hogy megadhassa számára az utolsó apai segítséget azzal, hogy tisztességesen eltemeti.

Nem gondolom, hogy a cím véletlen választás lenne. A filmbéli Saul - aki az auschwitzi Sonderkommando tagja -, egy másik Saul alakját idézi, összeölelve, egymáshoz vezetve ezzel múltat és jelent, apákat és fiúkat, zsidókat és keresztényeket.

Az a régi, bibliai Saul is nagy, és nehéz utat járt be. Hivatásos keresztényüldözőből lett előbb apostolaink egyike, majd az a Szent Pál, akinek szeretetről írt szavait nincs ember ki ne hallotta volna idézni.

"Ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok." (1 Kor. 13 )

Sági Erzsébet