Betűvetés
Búcsút intve tovaillant,
véget ért hát ez a nyár.
Csomagjában volt kis öröm,
és múlhatatlan bánatár.
Érlelt búzát, és gyümölcsöt,
ám széllel, jéggel elverte.
Adott és vitt a csalfa!
Tavaszi ígéretét feledte.
Engedte a fészekrakást,
- madarait szép holnappal biztatta -,
majd tojást, reményt összetörve
vad viharral rombolta.
Őszünk próbál jóvá tenni
mindent, amit nem lehet...
Miértekkel teli kamránk.
Így várhatjuk a telet.
Jön majd új nyár, és mi hangyák
szántunk, vetünk hiába.
Magként hintem betűimet,
értő fülért kiáltva.
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.