Szökik a rend
Nyithatatlan vakablak,
némán guruló szavak,
torz vigyor a nevetés,
... úrrá lesz a feledés.
Csendem üzen, szökik a rend.
Ami ma fent volt, holnap tán lent.
Üzenetre csend felel.
Arcok tűnnek fel, majd el.
Beszűkül a külvilág,
... csak tudnám, mi van odaát...
Ami ma fent volt, holnap tán lent.
Csendem üzen, szökik a rend.
Sági Erzsébet
Illusztráció: William Utermohlen festő önarcképe
Bővebben a festőről itt:
http://offline.hu/kikapcs/2014/08/az-alzheimer-koros-festo-onarckepei
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
