Neked adom a titkomat
Nem szabad számolni a tovatűnő éveket,
elveszettnek vélt kincseket, kihagyott perceket.
Örülj, ha látod a morzsát cipelő hangyákat,
és kérlek, szamárfület ne mutass szamárnak!
Barátom, engedd szeretni magadat magadnak…
Zárd ki a rossz érzést, a gyilkos indulatokat.
Merj adni másnak, de venni is a közös tálból,
és tudd, helyed az, ahol vagy, és nem mindig máshol.
Titkom, ha van, csak ennyi, nem több és nem kevesebb,
- és el ne feledjem, mi mozgatóm - a szeretet.
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
