Rozsdás vágyak (XXI. századi látomás)
Gerinc nélkül mit ér a kéj?
Kristálybékém összezúzva,
vaksi lelkem, ne is remélj!
Emlékek és évek múlnak,
csillaghullás, délibáb.
Bukott angyal sárba rántja
koronástól a királyt.
Üres a trón és a kamra.
Ki fizeti meg a kárt?
Szép remények, álmok, vágyak…
Lemosható még a sár?
Kártyavárként leomlasztja
rozsdamarta nimbuszát,
galamb röppen, csőrében
egy töredezett olajág.
Sági Erzsébet
Illusztráció: Török Tibor kalocsai fotóművész alkotása
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
