Fától az erdőt
Éveink rohannak,
míg mi meg-megállunk.
Emlékezve, csendben
a csodára várunk.
Kaméleon-színek
egybemosnak mindent...
... Ahogy várják tőlünk,
úgy cseréljünk inget?
Fiatalon minden
sokkal egyszerűbb volt.
Fehérre, ha bor dőlt,
jobban látszott a folt.
Szemtől szembe mondtuk,
ha nem tetszett a rendszer,
nadrágszíjat húztunk
önként, fegyelemmel.
Hittük a jobb jövőt,
hogy jön majd Kánaánunk...
... Ma Taigetosz hív,
s mi ott is sorszámra várunk.
Sági Erzsébet
Illusztráció: Papdi Balázs fotója (Alföldi nyírfaerdő Csengele közelében)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
