Hajnal
Szeretem a hajnalt,
ígérettel teli.
Szóba mártott ecsetem
festménnyé öleli.
Ülök a fa alatt,
harang kondul távol,
dalra fakad kutyám,
mért is lennék máshol?
- Sehol egy kis felhő!
sóhajtja a rózsa.
Lótusz bólint értőn:
- Ülj mellém a tóba!
Szomjas növénykéim
esőt nem adhatok...
csapot nyitok gyorsan,
szivárványt locsolok!
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
