Miért? (Kérdezem egy szerzőtársamtól...)
Gyűlölködsz ok nélkül
gúnyolódva bántasz,
de rájössz majd végül,
csak magadnak ártasz.
Mozgatód irigység…
Jutalmad rossz álom.
Barátod nincs egy sem,
magányod nem szánom.
Állj félre utamból,
nincs fogásod rajtam!
Hogy bántottál eddig?
Csakis, mert én hagytam.
Tanulságnak szántam,
remélve, hogy érted.
… De belőled, kedves,
kimaradt a lényeg.
Mindened van, mégsincs
sok örömed benne,
irigységed nélkül
szebb életed lenne.
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
