Behívót kaptam
Amikor a szív elfárad,
kétségbeesetten jelez.
Ölelése összeroppant,
amíg a kaszással szemez.
Ruhám szűk lett, tépném ronggyá,
veríték-ár csípi szemem,
hangtalanul rogyok térdre,
kapaszkodót keres kezem.
Rémült szemmel mozit nézek,
mit elmém - vagy az Úr - vetít...
Lepergő szép élet-filmem
közben az Ég egyre közelít...
- Ne még Uram! Búcsú nélkül
el - még aludni - sem megyek!
Nem hagyhatom itt szó nélkül
azokat, kiket szeretek!
... Látom magam térdre rogyva,
levegőt, életet kérve, kapva.
Meghallgattál, maradhatok.
Uram, míg élek, adósod vagyok.
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
