Epilógusféle

  Elmúlt a vetés, el az aratás, hangol a zenész, pihen a kaszás. Várok. Sorsom elrendeltetett, az út szabad, már elmehetek.     Mi beteljesült, nem az én gondom, súlyát vállon nem, csak szívemben hordom, ... bízva, lesz még aratás, idei magból holnapi kenyér, gyermek kacsójából, kérges…