Túrmezei Erzsébet: LEFELÉ TARTUNK?        Lefelé tartunk, mondják rólunk az emberek, ha fakul szemünk fénye és hangunk megremeg. Sajnálkozó mosolyt is meg-megfigyelhetünk, amikor kihagy néha az emlékezetünk. De bánkódjam miatta? Az óra lepereg, S vár az az ország, ahol senki se lesz…

Megtisztelő megjelenési lehetőséget kaptam a Sumida folyó hídja Kulturális Magazintól, amit itt is szívből köszönök! Külön öröm számomra, hogy ennek a haikucsokornak köszönhetően az 2019. február havi olvasottsági számok alapján az alábbi oklevéllel leptek meg a magazin…

        Bokáig levélben bandukolok haza. Aranyló napfénnyel üzensz nekem Mama…     Harmattal sírsz reggel, felszárítod nappal, betakarsz majd este fénylő csillagokkal.     Minden nappal egyre közelebb kerülünk… Ha fonalam elfogy, újra együtt leszünk.     Sági…

   Györgyike-sirató     Csigaházban halál lakik, virágot tép, hajtást szakít. Nincs kegyelem, mászik és rág, nem élheti túl a virág. Sorvad levél, szirom, és szár. Mindenkire ilyen sors vár?!   Növény? Ember! Szép és erős, bajtól, végtől nem ijedős. Most mégis él a párhuzam, ereje…

Hálásan köszönöm kedves Hajnal Éva, Márkus László és Kelár György, a Literatúra Magazinban való, örömöt adó és nagyon megtisztelő megjelenés lehetőségét. Közétek tartozni, olvasóként és szerzőként jelen lenni, figyelmet adni és kapni, mindig boldogság, köszönöm, hogy részese lehetek! Ölellek…

  Dánielis Éva gyönyörű versével emlékezem anyai nagymamámra születésnapján. A megrendítő fotóval együtt megrázó erejű olvasmány.Elmélyülni, magunkba nézni ösztönöz.Olyan üzenet, amely mindenkinek szól. Drága Nagymamám, Ádlika, Isten éltessen ott fent a Mennyben…

      Most halványak a kontúrok, a lényeget áldón fedik. Egy kicsit már sejtelmesebb minden, ünnep közeledik!     Megígérjük - csak magunknak, az Úr így is hallja -, jobbak leszünk, nyitottabbak kacagásra, jaj-ra.     Nem számoljuk más hibáit, törekszünk a jóra. Nyíljon ünnep a…

      Fejemen szent hamu, szívemben bűnbánat, kerülöm Teremtőm egy ideje házad. Mindig más a fontos... Tenni, menni, élni, megszegett parancsra feloldást remélni. Pedig időnk véges, porrá leszünk mi is. Vállamon keresztem, vegyétek fel ti is!       Ne…

      Falomb maradékot söpröget kertünkben tétován a szél. Kopasz ágon vacogó verébpár rég volt nyárról mesél. Szeretet-tojásból fiókát keltettek, világgá eresztve, aggódva röptettek. Mára üres beggyel csak ketten maradtak, s egy csillagos éjjel, lám, ők is megfagytak…           Sági…

  Vízkereszt napján a keresztények a bejárati ajtó fölé írják a jelet, kérve, és remélve, hogy a napkeleti bölcsek védelmükbe veszik hajlékukat, és a benne élőket. Eszmélésem óta ajtómon, és szívemben ott a jel. A hit, a remény, a szeretet, és a védelem jele, a keresztek közé ölelt három…

        Hunyd be szemed, Te is láss! Közel már a Messiás! Megszületett, emberré lett, Tanított és meghalt érted.       Sági Erzsébet       Illusztráció: free fotó a netről

      Hit, remény és szeretet Tölti be ma lelkemet. Hívogató fény vezet, hadd fogjam meg kezedet!       Sági Erzsébet        Illusztráció: free fotó a netről