Györgyike-sirató

   Györgyike-sirató     Csigaházban halál lakik, virágot tép, hajtást szakít. Nincs kegyelem, mászik és rág, nem élheti túl a virág. Sorvad levél, szirom, és szár. Mindenkire ilyen sors vár?!   Növény? Ember! Szép és erős, bajtól, végtől nem ijedős. Most mégis él a párhuzam, ereje…