Neked adom a titkomat

 

 

 

 

Nem szabad számolni a tovatűnő éveket,

elveszettnek vélt kincseket, kihagyott perceket.

 

Örülj, ha látod a morzsát cipelő hangyákat,

és kérlek, szamárfület ne mutass szamárnak!

 

Barátom, engedd szeretni magadat magadnak…

Zárd ki a rossz érzést, a gyilkos indulatokat.

 

Merj adni másnak, de venni is a közös tálból,

és tudd, helyed az, ahol vagy, és nem mindig máshol.

 

Titkom, ha van, csak ennyi, nem több és nem kevesebb,
- és el ne feledjem, mi mozgatóm - a szeretet.

 

 

Sági Erzsébet

 

Illusztráció: free fotó a netről

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.