Rozsdás vágyak (XXI. századi látomás)


 

Gerinc nélkül mit ér a kéj?

Kristálybékém összezúzva,

vaksi lelkem, ne is remélj!

 

Emlékek és évek múlnak,

csillaghullás, délibáb.

Bukott angyal sárba rántja

 

koronástól a királyt.

Üres a trón és a kamra.

Ki fizeti meg a kárt?

 

Szép remények, álmok, vágyak…

Lemosható még a sár?

Kártyavárként leomlasztja

 

rozsdamarta nimbuszát,

galamb röppen, csőrében

egy töredezett olajág.

 

 

 

 

 

Sági Erzsébet

 

 

Illusztráció: Török Tibor kalocsai fotóművész alkotása

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.