Miért? (Kérdezem egy szerzőtársamtól...)

 

 

Gyűlölködsz ok nélkül

gúnyolódva bántasz,

de rájössz majd végül,

csak magadnak ártasz.

 

 

Mozgatód irigység…

Jutalmad rossz álom.

Barátod nincs egy sem,

magányod nem szánom.

 

 

Állj félre utamból,

nincs fogásod rajtam!

Hogy bántottál eddig?

Csakis, mert én hagytam.

 

 

Tanulságnak szántam,

remélve, hogy érted.

… De belőled, kedves,

kimaradt a lényeg.

 

 

Mindened van, mégsincs

sok örömed benne,

irigységed nélkül

szebb életed lenne.

 

 

 

Sági Erzsébet

 

 

Illusztráció: free fotó a netről

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.