Behívót kaptam

 sziv_ekg_erendszer.jpg

 

Amikor a szív elfárad,

kétségbeesetten jelez.

Ölelése összeroppant,

amíg a kaszással szemez.

 

Ruhám szűk lett, tépném ronggyá,

veríték-ár csípi szemem,

hangtalanul rogyok térdre,

kapaszkodót keres kezem.

 

Rémült szemmel mozit nézek,

mit elmém - vagy az Úr - vetít...

Lepergő szép élet-filmem

közben az Ég egyre közelít...

 

- Ne még Uram! Búcsú nélkül

el - még aludni - sem megyek!

Nem hagyhatom itt szó nélkül

azokat, kiket szeretek!

 

... Látom magam térdre rogyva,

levegőt, életet kérve, kapva.

Meghallgattál, maradhatok.

Uram, míg élek, adósod vagyok.

 

 

 

Sági Erzsébet

 Illusztráció: free fotó a netről

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.