Álmaim fehérek...

Naponta építem újra a békémet,

Szétszabdalt remények cafatban hevernek.

… S naponta építem újra, a békémet.

 

 

Álmaim fehérek, patyolat színűek.

Bemocskolt nappalok éjszaka eltűnnek.

… S álmaim fehérek, patyolat színűek.

 

 

Annyi a fájdalom, gond, baj, és rágalom…

Ha engem nem is ér, másokért szól dalom.

… Mennyi a fájdalom, gond, baj, és rágalom…

 

 

Tennék én értetek, kik annyit szenvedtek,

De, béklyó súlyos vasa köti a kezemet.

… Kik annyit szenvedtek, tennék én értetek…

 

 

… Naponta építem újra, a békémet,

S álmaim fehérek, patyolat színűek…

 

 

Sági Erzsébet

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lantaléna 2009.08.30. 00:13:39

Kedves Lótuszvirág! Engedelmeddel, itt felejtettem magam Nálad egy kicsit. Ritkán jövök az igaz, de szívesen vagyok itt és olvaslak. Megmelegszem ha fázom és szellő simogatja a melegtől kipirosodott arcomat. Szépen írsz. Egy kicsit még időzőm ... Szeretettel ölellek Anna

Lótuszom · http://lotuszom.blog.hu/ 2009.08.30. 09:21:33

@lantaléna:
Drága Annám... Megtisztelő, és öröm számomra a látogatásod. Boldog vagyok, ha szívesen olvasgatsz nálam!:) Ezek a visszajelzések, amiket Tőled kapok, inspiráló hatású löketek, kedvet, és önbizalmat adó lélekerősítők, köszönöm!:)) Ölellek szeretettel érte, Lótusz.:)