Mulandóság
Falomb maradékot söpröget kertünkben tétován a szél.
Kopasz ágon vacogó verébpár rég volt nyárról mesél.
Szeretet-tojásból fiókát keltettek, világgá eresztve, aggódva röptettek.
Mára üres beggyel csak ketten maradtak, s egy csillagos éjjel,
lám, ők is megfagytak…
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
