Ez csak mással történhet meg!

Hányszor gondoljuk egy-egy képtelen történetet hallva, hogy velünk egészen biztos, hogy nem fordulhat elő még csak hasonló sem.

Ültél már gépi autómosáskor a kocsiban? Élvezted azt a bizarr, de biztonságos helyzetet, amikor a hatalmas kefék tisztára mossák a kocsit?

Én ki nem hagynám! Kint beborít a hab, olykor meglódítja az erő a karosszériát, de bent, bent nyugalom van, béke és biztonság. Szól a rádió, és olykor megszólal kényelmesen elhelyezkedő, szundikáló férjem is.

Nyaraltunk, de a GPS-be nem otthoni címünket, hanem egy rendezvény - sok-sok kilométerre lévő - helyszínét programoztuk be, ahová - reméltük -  időben fogunk beesni.

Jó zene szólt, én pedig üldögéltem elégedetten, és tervezgettem a nap hátralévő részét. Hosszú programot fizettünk be, hogy lemossa az út minden porát, de a habos víz lassan elfogyott, tisztult a látkép a szélvédőn, és jött a hideg zuhany!

Szó szerint!

Férjem belső órája csörögve ébresztette gazdáját, ki kötelességtudóan kászálódott, hogy felvegye az utazási pózt. Igyekezetében egy kicsiny érintéssel oda nyúlt, ahová nem kellett volna.

Visítottam, kapkodtam, de a bezúduló friss víz legyőzött, és én tehetetlenül, megadóan tűrtem, hogy a  rendezvényre félretett utolsó tiszta ruhámat tönkretéve tetőtől talpig megfürdessen a rendszer.

Férjem - ha nem is azonnal, de - végre megértette a helyzetet, és a megfelelő gombot nyomva felhúzta az ablakomat, kizárva ezzel a következő lehetőségeket: szárítás, és balzsamozás.

Az út további része változatosan telt. Ő rám nézett, és pukkadozva  a nevetéstől kérte, hogy ne haragudjak. Mire én - más okból pukkadozva - dühösen próbáltam szárítkozni, hajat, ruhát sminket igazítani.

A több órás út végén némileg megbékélve a helyzettel, csaknem száradtan, de vasalatlanul kászálódtam ki a rémségek kocsijából. Szerencsére időben érkeztünk, így feltűnés nélkül foglalhattuk el helyünket, csak barátnőm jegyezte meg, hogy kicsit csapzott vagyok, és különben is, mi ez az új illat?

Sági Erzsébet

Illusztráció: saját fotó