Lélektúra
Misztikus kalandozásra hívom Önt, kedves olvasó! Az érzékszerveken túli érzékelés titokzatos világába, ahogy én hívom ezt az utazást, lélektúrára.
Hiszünk benne, vagy sem, létezik. Ugye már Önnel is megtörtént, hogy rágondolt valakire és ő betoppant, vagy telefonált néhány perc múlva. Véletlen lenne? Lehet.
… Na, de ennyiszer?
Telepátia…
Hogy hogyan is működik mindez?
Egymásra hangolódott emberek képesek egymás gondolatait is észlelni.
A gondolat teremtő erejéről talán hallottak már, de használják-e ezt a csodálatos képességet?
Nagyanyám végtelen bölcsességgel szerelte le aggódó hangulataimat. – Ne idézzed meg a bajt! – figyelmeztetett a negatív gondolatok veszélyére.
Ő, a XIX. század szülötte, már tudta, amit én, csak a 90-es években, agykontroll-hallgatóként tanultam meg, hogy hogyan irányíthatom az eseményeket, ha – kellő módon relaxálva – tudatszintem olyan mélységére jutok, ahol már nem a beszéd a kommunikáció egyetlen módja, hanem a gondolat.
Amikor valamit nagyon szeretnénk, de nem valószínű, hogy teljesül, ne arra gondoljunk, hogy ááááááááá, kizárt, hogy teljesül, hanem képzeljük el, hogy már meg is történt. És, ezt képzeljék el sokszor és hittel!
Meg fog lepődni, kedves olvasó… ugyanis működik.
Álmunkban is komoly agytevékenységet folytatunk. Ha felébredve emlékezünk, akkor próbáljuk meg értelmezni az álmunkat, mert lehet, hogy napi gondolataink folytatásaként a megoldást, a választ találjuk meg bennük.
Beleélő képességünk sem más, mint lelkünk hangolódásának eredménye. Ugye filmet, színdarabot nézve, zenét hallgatva, vagy könyvvel a kézben, már Ön is azonosult az ott látott, hallott történésekkel? Ilyenkor a lelkünk rezonál mindarra a hatásra, ami éri. Ezért érzünk néha katarzist, ezért jegyzünk meg történeteket, verssorokat.
Összeszerelésemkor az Úr, dupla adag empátiát rakott belém. Amikor az első gondolatomra hallgatva cselekszem, mindig a jó út, jó válasz, vagy megoldás a részem. De, amikor elkezdek gondolkodni, mérlegelni, „agyazni”, akkor gyakran tévút és kudarc a történet vége.
Ész és szív összhangja lenne az ideális „arany középút”, de a legtöbb embert vagy az érzelmek, vagy a ráció irányítja.
Törekedjünk arra, hogy döntéskor és tájékozódáskor, valamennyi érzékszervünket használjuk, beleértve a megérzést is!
Sági Erzsébet
Illusztráció: free fotó a netről
2012.06.23. 06:00
| tags: Címkék: álom lélek próza paranormális empátia agykontroll telepátia beleélő képesség |
szólj hozzá
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
